Ami az angoloknál az időjárás, nálunk az az oktatás helyzete. Minden beszélgetés elindításához jó alapot ad, hiszen közmegegyezés tárgya, hogy a helyzet tragikus, és még ennél is rosszabb lesz. A hamu alatt azonban elkezdett izzani a parázs, csak a vastag hamuréteg miatt kevesen látják még a fényét… Úgy néz, ki trendforduló közeleg.
Akik az elmúlt néhány hónapban odafigyeltek az AI-val kapcsolatos hírekre, sok olyan cikket olvashattak, amik előre temették az oktatási rendszert, mondván, majd a ChatGPT készíti el a gyerekek helyett a házidolgozatokat, beadandókat, azzal puskáznak és így semmit sem fejlődnek majd. Az elsőre logikusnak tűnő következtetés szerint az eddig is botrányos kompetenciaszintek (amit a PISA-jelentés keretében mérnek rendszeresen) újabb mélységekbe eshetnek.
Nos, a bejegyzésben megpróbálom megmutatni, hogy megfelelő adaptációval ennek pont az ellenkezője történhet. A kérdés az, hogy az illetékesek felismerik-e ezt a lehetőséget. Ha nem, akkor legfeljebb csak késleltetni fogják a beszivárgást, a globalizált világban a trendeket a Lajta folyó nem állíthatja meg.
Ahol már elkezdett megváltozni a világ
Sal Khan, a Khan Academy alapítója szerint egyértelmű mit kell tennünk: a bolygó minden diákjának személyi oktatót kell adnunk, mesterséges intelligencia formájában, miközben a bolygó minden tanára kap egy csodálatos, mesterségesen intelligens tanársegédet maga mellé. Hogy miért is számítana nagy dolognak, ha mindenkinek személyes oktatót adnánk? A választ Benjamin Bloom 1984-es két szigma tanulmánya – vagy ahogy ő nevezte: a két szigma problémája – illusztrálja a legjobban. Bloom így írta le a tézisét: “Az átlagos, személyes oktatásban részesülő tanuló (egy diák – egy tanár) szemben a kontroll osztály (tradicionális módszerekkel tanított diákok, ahol egy tanárra 30 diák jut) tanulóinak 98 százalékánál jobb eredményt ért elt”. Ez a változás olyan mértékű, mintha az átlag IQ hirtelen eltolódna 100-ról 130-ra – és ugye ez nem egy lineáris skála, azaz nagyságrendi ugrásról beszélhetünk.
Forrás: Hubspot
Persze Bloom korában még elképzelhetetlen lett volna mindenkinek egy személyes tanárt adni, ezért a megoldást a problémára abban látta, hogy olyan effektív csoportos oktatási módszereket kell kidolgozni (az ábrán a piros színű görbe), amik legalább olyan hatékonyak, mint az egyéni oktatás.
Azonban ma már a technológia fejlődésének köszönhetően elérhető távolságba került a magántanár, még a föld legszegényebb gyermekeinek is, így továbbléphetünk a zöld görbe irányába – és ebben segíthet a Khan Academy.
Khan Academy
A Khan Academy, a világ legnagyobb nonprofit oktatási szervezete, már egy ideje próbálja megreformálni az oktatást. Magas minőségű videókat készítettek a teljes amerikai középiskolai tananyagból. Az USA középiskolai tananyaga sokkal szélesebb körben fed le témákat, mivel a diákok hamarabb kezdenek specializálódni, könnyen előfordulhat, hogy olyan témákat tanulnak a diákok, amelyeket hazánkban még a ranglistavezető gimnáziumokban se tanítanak.
Magyarországon ehhez hasonló kezdeményezés a Zanza TV, azonban ez a kezdeményezés még gyerekcipőben jár.
A nonprofit szervezet áprilisban bemutatta a Khanmigo nevű AI-tanárát (egyben tanársegédjét), ami a Khan és a spanyol amigo(barát) szavak jól csengő összeolvadásából kapta nevét.
A Khanmigo már most számos területen eléri az emberi tanárok képességeit, amit Sal Khan bemutatott TED Talkjában. Olyan dolgokra is képes, amivel még a jobb tanárok is gyakran küszködnek – például hogy megértse, hogy mit nem ért a tanuló. Az alábbi esetben a nebuló elfelejti kiemelni a negatív kettőt a zárójelből, amit az AI észre is vesz, majd utána tanító jellegű célzásokkal rávezeti a diákot a feladatmegoldásra csakúgy, mint ahogy egy hús-vér tanár csinálná.
Emellett szülőként is funkcionálhat, aki elmagyarázza a gyerekének, miért fontos a sejtek méretének ismerete. Erre az AI szelíden megkérdezi, hát mit érdekel?
Mire a diák így válaszol: Profi sportoló akarok lenni.
Erre az AI elmagyarázza a kapcsolatot a sport és a biológia között: a sejtek méretének megismerése, amiről ez a videó szól, nagyon hasznos lehet a táplálkozás és a test működésének megértésében.
Sokan aggódnak, hogy túlságosan is hatékony lesz az AI és a gyerekek írni se fognak tudni rendesen (ez nem a kézzel írt karakterekre, hanem a fogalmazás készségére vonatkozik), mert annyira a gépre fognak támaszkodni. Ezeket az aggodalmakat azonban Sal Khan megalapozatlannak tartja eddigi tapasztalatai alapján:
“A média közkedvelt narratívája szerint az AI megjelenésével a gyerekek nem fejlesztik az íráskészségüket. Ezzel szemben mi, a Khanmigoval megmutattuk, hogy a mesterséges intelligencia a tanulókkal – együttműködve – ír, és nem helyettük…”
Éppen időben
Ez az “eszköz” nem is jöhetett volna jobbkor a segítségünkre, hiszen az egész világon különösen Európában (pláne Magyarországon!) egyre jobban öregedik el a tanári kar, ezt illusztrálja az alábbi korfa:
De az AI nemcsak a nyugdíjba vonuló tanárokat fogja tudni pótolni, hanem a világszerte már most hiányzó 69 millió tanárt is helyettesítheti majd.
„A mesterséges intelligencia el fogja érni azt a szintet, ahol legalább olyan jó oktatónk lesz, mint bármely ember” – hangzott el Bill Gatestől. A milliárdos szerint, aki szereti a vízióival felhívni magára a figyelmet, az AI az szerves része lesz az oktatásnak, és már az alapoktól (első osztály) kezdve jelen lesz az oktatásban.
Vannak azonban szkeptikusok is, például Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, akit – kissé igazságtalanul – az tett különösen híressé, hogy váteszként “sikeresen” megjósolta, hogy az internet feltalálásnak nem lesz nagyobb hatása a gazdaságra, mint anno a faxgépnek volt.
Krugman szerint:
“A ChatGPT és a következő generációs mesterséges intelligenciák valószínűleg a 2030-as évek gazdasági (siker)sztorijai.”
A piac máris azt árazza, hogy Krugman ismét mellényúlt. Álljon itt szemléltetésképpen egy közelmúltbeli történet:
A Chegg Inc. részvényárfolyama 60 százalékot szakadt az év kezdete óta, és az átárazódásnak nyomós oka van. A Wall Street előszeretettel árazza (néha túlzottan is) a jövőt, és gyorsan diszkontálta is a jövőbeli pénzáramlás várható összeomlását.
A CEO az első negyedéves earnings call közben egy óvatlanul elejtett félmondattal 40 százalékos mínuszba küldte a jegyzést. Idézzük:
“Az első negyedévben nem tapasztaltunk semmilyen behatást a ChatGPT felől, ami kihatással lett volna az új fiókjaink számára. Azonban március óta a tanulók növekvő érdeklődését figyeltük meg a ChatGPT iránt, ami negatív hatással van a felhasználói bázisunk növekedésére.”
A Chegg Inc. egy amerikai oktatástechnológiai vállalat, amelynek székhelye a kaliforniai Santa Clarában található. Házi feladat-segítséget, digitális és fizikai tankönyvkölcsönzést, tankönyveket, online oktatást és egyéb tanulói szolgáltatásokat biztosít.
Sam Altman (a ChatGPT atyja) sem Krugman előrejelzése mellett tette le a voksát, mivel szerinte az adaptációra villámgyorsan fog sor kerülni.
Véleménye szerint olyan gyors lesz a változás, hogy az sokak számára félelmetes lehet.
Mit jelent mindez a gazdasági rendszerre nézve?
A gazdaságra gyakorolt hatást, amit az oktatási rendszer ilyen szintű minőségi ugrása eredményezhet, nehéz elképzelni.
A Mckinsey egy 2018-as tanulmányában (és hol volt még akkor a ChatGPT!) konzervatív becslést adott, milyen értéket ad majd hozzá a gazdasághoz az AI 2030-ig. Számításaik szerint a jelenlegi növekedési ütemen felül extra évenkénti 1,2 százalék GDP-növekedést érhetünk el, melynek nagy része az oktatás megreformálásából ered majd.
A Goldman Sachs egy új kutatásában a növekedés ütemét már addicionális 1,5 százalékra teszi, de optimális esetben akár 2,9 százalékos addicionális növekedést is elképzelhetőnek tart.
Konklúzió
Hatalmas potenciált rejt az oktatás AI általi reformja, ami végső soron elősegítheti egy meritokratikusabb társadalom megalkotását, ahol egyre kevésbé számít honnan jöttél és csak a saját magad intelligenciája és ambíciója szabja meg a határt, hogy mi válik belőled.
A cikk szerzője Markovics Áron.